This page in English...Jo Milgrom:
ÁBRÁZOLT TEREMTÉS - Thury Levente a Judah L. Magnes Múzeumban

A Gólem nem Frankenstein, és az Élet Fája sem egy veszélyeztetett kaliforniai vörösfenyő. Ahhoz, hogy megértsük Thury Levente Judah L. Magnes Múzeumban rendezett kiállításának misztikus zsidó vonatkozásait, a szemlélőnek mindkét fogalmat át kell látnia.

"Golmi" - (megformálatlan)-ként utal a zsoltáríró (139.16) arra, ahogy a teremtő szemléli befejezetlen földlakót. A magyarázat a Genezistől kezdve az, hogy az ember félelmetes feladata, hogy befejezze a teremtést: az emberiség al-teremtővé, isten-imitátorrá válik. Annak tudata, hogy teremtésünk zátonyra futhat, alapozza meg Frankeinsteint, a jó és gonosz tudásának sötét oldalát, pedig a gonosz végeredménytől való félelem sokszor elnyomja a teremtés vágyát. Ezért a Superman is a Gólem-ötletből született, ugyanúgy, ahogy a mesterséges intelligencia tudománya. Az első computert Israelben Gólemnek nevezték el.

A gondolat, mely szerint "ábrázolás által" vagyunk teremtve, készítette elő a Szefirot Fát (a kabbalista fénysugárzást, amely emberi fa formáját veszi fel), és a Szefirot megpróbálja megmagyarázni azt, hogy mi a "ábrázolás" módja Isten szemszögéből. Rajzolunk egy figurát, és tetőtöl talpig becimkézzük olyan tulajdonságokkal, amiket Istennek tulajdonítunk. Ezután összehasonlítjuk azzal a hiteles formával, ahogy a kabbalisták elnevezték a Szefirotot a legmeghatározhatatlanabbtól kezdve (Korona, Bölcsesség/Megértés) a legláthatóbbig, (Szeretet, Ítélkezés), és akár az isteni (?) szexualitásig. Feltűnik, hogy a jobb és bal oldalak vagy ellentétek, vagy kiterjesztések. A Szeretet az Ítélet ellentéte. De a Megértés a Bölcsesség egyik kiterjesztése, azaz az a nőnemű edény, amelyen keresztül a Bölcsesség életet ad a kibékítő erőnek (középen), a Tapasztalati Tudásnak.

Ezzel a táblázattal lép be a látogató Thury Gólem-Az Élet Fája című kiállítására. A terem mennyezetén átlátszó, halványzöld háló van, a Szefirotot összefogó óriás fának a lombja van, és a Szefirot részei, mint óriás gyümölcsök, pedig úgy csüggnek majdnem, mint a táblázaton. Agyagkezek, "a föld pora" - mindegyiken az Idő ráncos bőre pénzérmékkel, papírpénzekkel, vagy chackokkal, kultúráink rögeszméivel megbélyegezve. (A kiállításon kívül felakasztották Thury Gólem-fájának a régebbi táblázatát, mely az ezerarcú testrészek és isteni tulajdonságok váltakozását mutatja, ahogy az anagramma, mely a személyiségvonások kapcsolatát illusztrálja.)

A Korona (Keter) felbukkan a mennyezet sarkából - egy kerubi arc a Teremtő kezeibe ágyazva. Az Isteni kéz ujjai szarvszerűen kidudorodnak a fejen, melyek az ősi istenek fényszarvaira, majd később Mózesre emlékeztetnek. Lejjebb nézünk a hálóketrecre, mely bezárja Daatot... Ez-e a Tapasztalati Tudás sorsa? Rögtön alatta, az axis mundi alapköveként pihen a Királyság, öt fej együttese a beleélés és az érzékeléses válaszok különböző szintjein. A Királyság a legutolsó Sefira; egyrészt az embereket és a közéjük ékelődött isteni jelenlétet (Shekinah) személyesíti meg, másrészt a Yesod (Alap/fallosz) érzékelője.

Természetesen a legfelemelőbb figura Thury gólemjei közül a Szépség, a Tiferet összekapcsoló alakja, a tápláló Szeretet (Hesed) és a nyugtalan Ítélkezés (Gevurah) között. Ez egy termékeny női torzó, melynek szirmos köldöke kinyílik, hogy egy finom arcot láttasson. Irónikus módon a Tiferet nőnemű főnév, és az az a Szefira, amely "férj"-ként olvasandó. Vajon Thury a szexualitás nem-abszolút természetéről beszél nekünk? Athena Zeusz homlokából, Dionysus a csípőjéből, Éva pedig Ádám bordájából "született"? Vagy ez az a vicc, ami a feministáknak tetszik: a férfi méh-irígysége?

Thury Gólemjei diszkréten szexuálisak ebben a genitáliák formájára és funkciójára összpontosító világban. A kezek finomságukban és erejükben különlegesek (a Teremtő, vagy a művész kezei), ugyanúgy, ahogy a vállak. A testek kecsesen fordulnak. Az Alapkő hátoldala nagyon bájos. A kezében levő csigavonal csak az elejét mutatja, miközben a határozatlan meztelenség minden erejét birtokolja.

Mit fedezett fel Thury? A Szefirot megszemélyesülését a Gólem-fogalomban; a figura reményteli felépítését (nem lerombolását és felbomlását, mint De Staebler esetében) hasznos részein keresztül. És (tudomásom szerint) a Szefirotot még sosem személyesítette meg senki. A XVI. századtól kezdve ez a fa sematikus emberi formákat vett fel, olyan módon, ahogy egy orvosi rajz, amely nem egy művészi értelemben vett testrajz. Most Barnett Newman használta fel a Szefirot fa alakját egy zsinagóga megtervezésére, amelynek ablakai derékszögben helyezkedenk el egymáshoz képest; ez magának a kapcsolódó Szefirotnak a visszatükröződése. BEth Ames Swartz arra használta a Szefirotot, hogy asszonyokat tüntessen ki Izrael különböző részein, ahol rituális és nem-tárgyi szobrokat alkotott. Havah Eshel gyöngyfülbevalókat csinált, amelyek a héber ábécé grafikus és numerikus szimbolizmusát használta fel. Moshe Zabari aranyból és ezüstből készített tóraborítókat, melyek a Szefirotot ábrázolták. Mordecai Ardon a Szefira csillagaival népesítette be az egeket. Egyedül Thury Levente adta vissza nekünk magát a figurát. Művészete kortárs és spirituális. Vallásos hagyományokat tükröz vissza őszintén és misztikusan; kellemeskedés, dogmák és sztereotípiák nélkül. Kielégíti a transzcendentalitás és az emberi lét paradoxonjai iránti éhségünket. Kínokkal telt századunk legvégén művészi érzékenysége autentikusan visszahozza a reményt a kiközösített emberiségünk számára.